Augusztusi kedvencek

szeptember 19, 2015

Kicsit megkésve ugyan, de elérkeztünk a második kedvencek poszthoz. Ez az augusztus nagyon eseménydúsan szaladt el és borzasztóan fog hiányozni hiányzik. Szerencsére nagyon sok tervemet sikerült megvalósítani és rengeteg élménnyel lettem gazdagabb. Most pedig összegyűjtöttem, mik azok a dolgok, amik leginkább meghatározták számomra a nyár utolsó hónapját.

Ez az egyik alltime kedvenc ruhám, amit két évvel ezelőtt vettem egy édes kis román tengerparti üzletben, de a nevére már sajnos nem emlékszem, pedig tele volt szebbnél szebb ruhákkal. Amint beléptem, tudtam, hogy innen nem fogok üres kézzel távozni. Nagyon szeretem a mintáját, szerintem igazán különleges darab, ráadásul a hossza is ideális, nem az a 'legkisebb szellő mellett is villantós' típusú ruha.

Augusztusban, valami könnyed olvasmányra vágytam, hogy elüthessem az időt, így újraolvastam Tim Manley Alice in Tumblr-Land c. könyvét, mert éppen az volt kéznél. Nagyon izgalmasnak tűnt a koncepció, hogy a kedvenc mesefiguráinkat modern, technika által uralt környezetbe emeljük. Viszont sajnos nem hibátlan a kötet, sok egyperces esetlen és semmitmondó, viszont egyszer érdemes elolvasni, vannak benne jó ötletek. Mint amikor a rút kiskacsa talál Instagramon egy szűrőt, amivel egész jól néz ki.

Elég sok játékot próbáltam ki párom tabletjén, de az egyik legnagyobb kedvencem a Pixel Dungeon lett. Rengeteget játszottam vele, nagyon addiktív és meglepően nehéz. Minden játék kezdetekor új pálya generálódik és ezzel együtt a tárgyak tulajdonságai is megváltoznak. Merthogy vannak varázsitalok és tekercsek, de soha nem tudod, melyik mit csinál, amíg ki nem próbálod. Egyik alkalommal a kék ital visszatölti a HP-d, a következő játékban viszont felgyújt.

Augusztusban a pesti Wasabi Wok & Sushi étteremben voltunk, amit mindenkinek csak ajánlani tudok. Szabadon mazsolázgathatunk a futószalagon menő japán ételek közül, ráadásul korlátlan az ételfogyasztás, szóval rengeteg új, izgalmas ételt kóstolhatunk meg. Párommal együtt összesen nagyjából 70 tányért pusztítottunk el, mert ha már ennyi pénzért eljöttünk ide (7000 hétvégén és 6000 hétköznap), akkor úgy voltunk vele, hogy használjuk ki maximálisan. :D Életemben először ettem mochit, kagylót, tofut és legnagyobb kedvencemet, tempura makit. Aki nyitott az újdonságok felé, esetleg érdekli az ázsiai konyha, ha teheti, mindenképpen próbálja ki legalább egyszer!


Annamari, a Girl With The Yellow Flowers blog írója egy nagyon fontos témában írt bejegyzést, ez pedig a testpozitivitás. "[...] a személyes értékünk egyáltalán és soha nem szabad, hogy a kinézetünkkel, a megjelenésünkkel legyen összefüggésben. Hogy amennyiben jól érzed magad a testedben, üdvözöljék ezt, attól függetlenül, hogy az a test mennyire nagy, kicsi, átlagos vagy esetleg sérült – ha pedig nem érzed magad jól benne, a test-pozitivtás szeretne segíteni abban, hogy elérd ezt az állapotot." A teljes cikket ITT olvashatjátok.

Eredetileg Az Amy Winehouse-sztorit terveztem ide, de augusztus végén sorra került az Rio de Janeiro nyomornegyedében játszódó Isten városa, ami egyértelműen lenyomta. Komoly, erős film, amit néha tényleg nehéz volt nézni, de nem is a vér, hanem a sok brutalitás és pisztollyal rohangáló gyerek látványa miatt.
Vidámabb vizekre evezve, az Archer is nagyon nagy kedvenc lett. Bár nem hittem volna, hogy tetszeni fog, de végül teljesen ráfüggtem és már alig várom, hogy kijöjjön az új évad. Borzasztó vicces és jól el lettek találva a karakterek, nem is tudnék kiemelni egy kedvencet.

Nagyjából olyan tizenkét éves koromban kezdődhetett a The Rasmus rajongói korszakom. Minden cikket, posztert gyűjtöttem róluk, minden dalukat fejből tudtam, volt rajongói oldalam és egyszer eljutottam egy koncertjükre is. Persze egy idő után elhalt ez a rajongás, mondhatni kinőttem belőlük és más zenéket kezdtem el hallgatni. Nem olyan rég viszont nosztalgiázni támadt kedvem, így gondoltam előveszem a kedvenc lemezeimet. Leírhatatlan érzés volt ennyi év után újrahallgatni a dalaikat, nem egyszer meg is könnyeztem. Két hónapja pedig húgom és a szomszédaink örömére heti rendszerességgel hallgatom őket. :D

You Might Also Like

2 megjegyzés