Aki régebb óta olvas, annak valószínűleg nem egészen meglepő, hogy az első tag, amit kitöltök a blogon turkálókkal kapcsolatos. Bár mostanában már nem járok el olyan gyakran használtruha üzletekbe, mint régen, de azért még így is nagyon szeretem őket, szóval gondoltam, miért ne beszélhetnénk megint a turkálós tapasztalatainkról egy kicsit. :) A taget egyébként az egyik kedvenc YouTube csatornámon találtam, a The Fashion Citizen-nél és a kérdések közül csak az utolsón változtattam egy hangyányit, hogy jobban illeszkedjen ehhez a platformhoz, de ezen kívül minden maradt a régiben.

Úgy tűnik, én is beállhatok a koreai kozmetikumok rajongói közé, mert szép lassan, de nálam is gyűlnek a különböző ázsiai krémek és eddig igencsak jó barátságot ápolunk a pénztárcám nem túl nagy örömére. Még szerencse, hogy sikerült visszafognom magam és nem költöttem el egyszerre több tízezer forintot, de félek, hamarosan újabb Ebay rendelésre adom a fejem.

Az egyik kedvenc filmem a nyolcvanas évekbeli Gyilkos játékok, eredeti címén Heathers. A történet egy középsuliban játszódik, ahol főhősünk, Veronica a három népszerű Heathers-szel lóg együtt, aztán megjelenik J. D., a titokzatos, jóképű, veszélyes srác és természetesen minden a feje tetejére áll és egyedül a válltömések maradnak meg biztos pontként.

Úgy döntöttem, a féléves szünet után visszatérek a blogra és ott folytatom, ahol abbahagytam. De még mielőtt belecsapnék a közepébe és folytatnám a rendhagyó naplóm, úgy érezem, szólnom kell pár szót az elmúlt hónapokról és arról, miért tűntem el olyan hirtelen ilyen hosszú időre. Ha nagyon lényegre törő akarok lenni, akkor egy szóval is meg tudnám válaszolni a címben szereplő kérdést: diploma.