Ha úgy érzed, hogy túl nagy projekt lenne egy Marie Kondo típusú szelektálást tartani és még nem állsz készen egy többnapos vagy hetes folyamatra, kezdd kicsiben. Összeszedtem pár olyan dolgot, amitől könnyű megválni; nem igényel túlzottan sok időt és érzelmileg sem annyira megterhelő, mint egy gardróbüresítés.

Annyi fogyasztásra, vásárlásra buzdító tartalommal vagyunk körülvéve, hogy néha nem árt tudatosítani magunkban, hogy  a rengeteg felesleges tárgy nélkül is teljes életet tudunk élni. Sőt, akár spórolni is tudunk közben és még a környezet is óvhatjuk. Nem extrém az eddigi listám, de vannak már terveim, hogy mikről szeretnék leállni a jövőben, szóval remélem egy év múlva jöhet a második, bővített kiadás.

Bár a blog picit szünetelt novemberben, ez nem azt jelenti, hogy felfüggesztésre került volna a minimalista projektem. Továbbra is szorgosan szelektáltam a ruháimat és igyekeztem rendbe rakni a cuccaimmal együtt az életemet, amit ezúttal a felsők átválogatásával járt. Nem voltam velük különösebben szigorú, mert ha mindent kidobtam volna, ami nem okoz örömöt, akkor ijesztően kevés maradt volna, talán 10. Épp ezért a célom jövőre, hogy rendbe rakjam ezt a szekciót a gardróbomban. Első körben mindenesetre kidobtam az összes olyan felsőt, ami egészen biztosan nem fog hiányozni.

Eljött az idő, hogy folytassam a szelektálást és mivel megérkezett az igazi őszi, hűvös idő, ráadásul meg is fáztam a héten, logikusnak tűnt elővenni a meleg cuccokat. Pulcsik, hosszú ujjú felsők, kabátok... és ruhák. Több embertől is hallottam már, hogy ők a hidegben nem hordanak ruhákat, de én előszeretettel viselem őket a legnagyobb hidegben is. Nyugodt szívvel felveszek akár több vastag harisnyát is, amik melegebben fognak tartani a fagyos időben, mint a legtöbb nadrág.

Legutóbb már meséltem arról, hogyan kezdett el vonzani a minimalizmus és miért döntöttem úgy, hogy teszek vele egy kísérletet. A szelektálást a ruháimmal kezdtem, elvégre jelenleg ezekből van a legtöbb feleslegesem. Jól tudom, hogy igen nagy részüket nem hordom, de olyan darabok is rejtőznek a gardróbban, amiket már négy évvel ezelőtt vettem meg és azóta egyszer se viseltem. Most viszont eljött a búcsú ideje.

Ha valaki azt mondta volna nekem 5 évvel ezelőtt, hogy egyszer vonzani fog a minimalista életmód, akkor valószínűleg csak nevettem volna, hogy jó vicc. Mert ha valami soha nem jellemzett, akkor az az egyszerűség és a letisztultság. Mindig is tetszett az egyedi, merész divat, az eklektikus lakberendezés és a szobámat is leginkább a káosz jellemezte. De az utóbbi egy-két évben úgy érzem, változások vannak folyamatban.